MÚZEUM
A múzeum nyitvatartása: Kizárólag csoportos látogatók részére (min.15 fő), előzetes bejelentkezést és időpontegyeztetést követően!
Bejelentkezni a megadott elérhetőségeken lehet!
1999.03.20-án a Kincsem Lovaspark területén került átadásra a Kincsem – múzeum, amely a Tápiószentmártonban született csodakanca, Kincsem tiszteletére állít emléket. A gyűjtemény teljes egészében magánerőből készült el, és látható a mai formájában a lovaspark tulajdonosának, Kocsi János Úrnak a jóvoltából. Terveink szerint szeretnénk a múzeumot tovább bővíteni, hiszen a magyarság múltja olyan sokrétű és színes, hogy joggal lehetünk, sőt kell rá büszkének lennünk.
Közvetlenül a múzeum bejáratánál egy bronzból készült Kincsem szobrot tekinthet meg a látogatót.
A múzeum 4 fő részre van bontva:
-Az első teremben láthatnak egy fegyvertörténeti kiállítást, valamint szobrokat, régészeti leleteket. Itt tekinthetik meg a Tápiószentmárton területén talált Szkíta aranyszarvast! Középen megtekinthetnek egy régi mángorlót is.
- A 2.teremben egy régi parasztház keresztmetszetét láthatják, tiszta szobával, konyhával és kamrával.
-A 3. terem Kocsi János életét és munkásságát mutatja be. Ezen felül a lovassport különböző szakágaiba enged betekintést. Itt tekinthetik meg Attila-fapalotájának látvány makettjét, valamint egy gyönyörű hintót is.
-A 4.teremben találhatják a Csoda Kanca névről elhíresült Kincsem ló pályafutásának bemutatását. Kincsem 1874-ben született Tápiószentmártonban gróf Blaskovich Ernő birtokán. Élete során 54 versenyen indult, és meg is nyerte valamennyit. Teljesítményéhez a mai napig sem ért fel egy ló sem, világszerte. Tehetsége nem csak tulajdonosának, hanem az egész magyar nemzetnek szerzett hírnevet és megbecsülést.
„ Midőn a start felé ügetett, mindenkit meglepett ugrásaival. Csendes menéskor lomhának tünt, midőn sebesen vágtatott, úgy tünt fel, mintha a többi ló megállt volna egyhelyben. Versenyeit játszva nyerte. Sok utazása alatt csendesen viselkedett, s abrakját elfogyasztása után 3-4 órát pihenéssel töltött minden alkalommal, nem törődve a körülötte történendőkkel. A víz, a széna és az abrak folytonos változása semmi hatással nem volt rá.”
/ William Benson /
